Az Amerikai Egyesült Államok mind gazdasági, mind katonai megközelítésben a világ vezető országának számít. Globális szuperhatalom lévén, az egyetlen olyan ország, amelynek belügyi folyamatai minden más ország működésére és politikájára döntő befolyással bírnak. A végrehajtó hatalom letéteményese az elnök, akit az amerikai alkotmány igen széles jogkörökkel ruház fel, mely státuszát meglehetősen erőssé teszi. Az elnök azonban nem csupán a végrehajtó hatalom gyakorlását látja el, hiszen kormány–, és államfői teendőin túl, ő az Egyesült Államok politikai rendszerének legfontosabb szereplője és a fegyveres erők főparancsnoka is egy személyben.
A számos amerikai sajátosság közül szembetűnő a de facto kétpártrendszer, ami a Republikánus és a Demokrata Párt között megoszlott politikai erőviszonyokban érhető tetten. Az efféle kétpólusú hatalmi dominancia több, mint másfél évszázados múltra tekint vissza, hiszen ezalatt az idő alatt az USA minden elnöke e két párt színének valamelyikében került megválasztásra.
Miként zajlik az elnökválasztás az USA-ban? Mit takar az elektori rendszer?
Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, 1845 óta, november elseje utáni első kedd az „Election Day”, azaz a Választás Napja (ekkor a szavazás már tart, az előzetesen leadott levélszavazatok útján). A választási rendszer sokak szerint meglehetősen bonyolult, hiszen nem az egész országban leadott szavazatokat összesítve hirdetik ki a győztes elnökjelöltet, hanem ettől eltérő, egyedi módszert alkalmaznak.
A választás nem közvetlenül zajlik, hiszen a választólapon igaz, hogy az elnökjelöltek és az alelnök jelöltek nevei mellé teszik az X-et a szavazásra jogosultak, de valójában arról döntenek, hogy az államuk mely pártok elektorait bízza meg az elnökválasztással, vagyis elektorokat választanak. Az összesen 538 fős elektori kollégiumba minden tagállam a képviselőivel és szenátoraival azonos számú elektort delegál (tagállamonként a szenátorok száma: 2 fő, lakosság arányosan a képviselők száma: 435 fő, plusz a főváros is „ad” 3 fő elektort, így jön össze az 538 fő).
A választáson az adott tagállamban győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor (kivéve Maine és Nebraska). Ahhoz, hogy győztest hirdessenek pedig legalább 270 elektori szavazat megszerzése szükséges. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül megszereznie az győzelmi feltételként előírt elektori támogatottságot, a Képviselőház feladatává válik az elnök megválasztása. Ebben az esetben az alelnök személyéről a szenátorok döntenek.
A 2020-as amerikai elnökválasztás
- Leghosszabb lefolyású szavazás
Az Egyesült Államok valaha volt legtovább elhúzódó elnökválasztási szavazását kísérhette figyelemmel a világ ez év novemberének elején. Trump elnök 2020. július 30-án felvetette a választások elhalasztásának lehetőségét a járványhelyzet miatt megváltozott szavazási körülményekre hivatkozva. Miután halasztás még korábban soha nem történt, az amerikai elnökválasztást 2020-ban a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően november 3-án rendezték. Mindazonáltal csupán négy nap feszültséggel teli várakozás és folyamatos szavazatszámlálás után, november 7-én született eredmény, amikor is Joe Biden demokrata párti elnökjelölt Pennsylvania állam 20 elektorának szavazatával átlépte a választási győzelemhez szükséges 270 elektorszámot.
- Az első római katolikus alelnök (2009–2017)
Joe Bident neve egyékbént korántsem ismeretlen az amerikai közvéleményben, ugyanis Barack Obama alelnökjelöltjeként 2008-ban fogadta el a Denverben tartott Nemzeti Demokrata Konvenció gyűlése. Ezzel hivatalosan is ő lett az USA első római katolikus alelnöke. Négy év múltán, a 2012-es választásokat ismét a demokrata párt nyerte meg, így Obama elnök oldalán továbbra is alelnök maradt egészen 2017. január 20-ig.
- Rekordszámban leadott szavazat
Joe Bidennél magasabb szavazatszámmal egy elnökjelölt sem büszkélkedhet az USA történetében. A korábbi rekordtartó Donald Trump volt, aki 70.329.970 szavazattal szerezte meg az elnöki hivatalt, miután megdöntötte Barack Obama 2008-ben szerzett 69.458.579 voksot számláló rekordját.
A 74.555.706 szavazatot konstatáló győzelem egyet jelent azzal, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke, miután az elektorok 2020. december 14-én formálisan is megválasztják elnökükké.
- A legidősebb hivatalba lépő elnök
Joe Biden győzelme abból a szempontból is egyedülálló az USA történetében, hogy az eddigi legidősebb elnökként, 78 évesen fogja elfoglalni az elnöki posztot, ezzel megelőzvén a korábbi csúcstartót Donald Trumpot, aki hivatalba lépésekor 70 éves volt.
- Az első női alelnök
Biden már májusban egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy minden bizonnyal egy nőt fog választani alelnökjelöltnek. Ez a bejelentés már önmagában is példa nélkülinek tekintendő az amerikai történelemben, miután az USA-ban eddig két esetben volt női alelnökjelölt, ám végül egyikük sem töltötte be ténylegesen e tisztséget.
Kamala Harris nem csupán nőként, de egyben az első fekete és ázsiai származású személyként tölt alelnöki pozíciót. Az Ő és Biden elnök beiktatására az amerikai alkotmánynak megfelelően Trump elnök mandátumának lejártakor, így 2021. január 20-án kerül majd sor.
A választás visszhangja a nagyvilágban – Gratulációk kontra Választási csalás
A világ vezető politikusai – köztük Ausztrália, Kanada, Izrael, Irak, Japán, Tajvan, Nagy-Brittania és Belgium kormányfői –gratuláltak a megválasztott Biden elnöknek és Harris alelnök és nagy várakozásaikat fejezték az országaik közötti jövőbeni együttműködés elmélyítését illetően.
Az üzenetekből egyértelműen érződött a világ megkönnyebbülése annak reményében, hogy az USA ismét visszatér a Trump mandátumszerzése előtt preferált konstruktív magatartáshoz. Donald Trump a korábbi amerikai elnökökkel ellentétben – akik közül többen is az európai integráció elmélyítése mellett foglaltak állást – számos alkalommal tett kijelentést arra vonatkozóan, hogy nem kifejezetten bánná, ha a közösséget összetartó kötelék meggyengülne. Ennek egyik legnyilvánvalóbb momentuma a Brexit-folyamatban realizálódott, amelyet Trump egyértelműen támogatott.
Ezen kívül mindenképp érdemes szót ejteni arról a meglehetősen szélsőséges nézetről, mely tükrében Trump teljes egészében szakított azzal a megközelítéssel, amely Európára az Egyesült Államok legfőbb szövetségeseként tekintett. Ez egyet jelentett azzal, hogy Európa Trump szemében nem más, mint egy az Egyesült Államok gazdasági ellenfelei közül.
A nemzetközi kapcsolatok efféle radikális szemlélete egy Európára óriási gazdasági csapással sújtó kereskedelmi háború kirobbanását vetítette elő. Az esetleges kereskedelmi háborútól, és az Unió bomlasztásától tartva, szinte minden európai ország vezetője Biden elnök győzelmét támogatta.
Trump elnök tábora ezzel szemben sok állam fővárosában választási csalás tényét hangoztatta, arra alapozva, hogy a levélben leadott szavazószelvényeket tulajdonképpen bárki kitölthette. Ezen elképzelés mellett kitartva, maga Trump sem gratulált a győzelmet szerzett demokrata elnökjelöltnek.
Jóllehet, az amerikai elnökválasztáson szinte valamennyi európai miniszterelnök Biden győzelmében bízott, a magyar kormány nyíltan Trump elnök hivatalának megújítását támogatta. Biden korábban bírálta Magyarország vezetését – Fehéroroszországgal és Lengyelországgal együtt –, amikor is Trump külpolitikája kapcsán a következőképpen fogalmazott: „Látjuk, mi minden történt Belarusztól Lengyelországon át egészen Magyarországig, látjuk a totalitárius rezsimek térnyerését a világban, és ez az elnök felkarolja a világ összes gengszterét.” Ennélfogva aligha meglepő a magyar kormány hallgatása az USA 46. elnökének választási győzelmét illetően.
Az bizonyos, hogy a demokrata párti elnökjelölt megválasztása kapcsán két lehetséges alternatíva jöhet szóba. Az egyik lehetőség szerint az európai térség kisebb országai az USA figyelmének perifériájára sodródnak, és ideológiai kritériumok írják felül a gyakorlati együttműködést. A másik kilátás ennél sokkal kedvezőbb, hiszen ez a Közép-Kelet Európára összpontosított odafigyelést vetíti elő.
