Pataki Enikő fejti ki álláspontját arról az elsősorban a jogászi karrierút kapujában álló fiatal generációkat érintő kérdésről, hogy vajon melyek azok kompetenciák, „extra esszenciák”, amelyek mérföldkőként szolgálhatnak a pályakezdők számára.
A jó-elhelyezkedés titkát boncolgató kérdéskör – annak aktualitása mellett –, meglehetősen közel áll hozzám, hiszen a közelmúltban szereztem jogi diplomát szülővárosomban, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. „Frissen” végzett joghallgatóként nem ismeretlen számomra az az izgalom, mely kéz a kézben kíséri végig a pályakezdőként állást keresőket az elhelyezkedés útvesztőiben.
Személy szerint, szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a graduális jogász képzés végére érvén, viszonylag rövid időn belül sikerült elhelyezkednem. A diploma megszerzését követően költöztem Budapestre, és itt kezdtem el ügyvédjelöltként tevékenykedni a főváros egyik legkiemelkedőbb ügyvédi irodájában. A pályakezdő jogászokat célzó álláshirdetések után kutatva, az általuk támasztott követelmények tárházában közös kapcsolódási pontként véltem felfedezni a magas szintű kommunikációs- és fogalmazási készséget, az idegennyelvi-, illetve a digitális kompetenciákat. Ezen előzetes munkáltatói elvárások fontossága vitathatatlan, hiszen azok kiemelt jelentőséggel bírnak a jogászi karrierút minden állomásán. Mindazonáltal, pályakezdőként az a meglátásom, hogy a hallgatói évek alatt meglehetősen nehéz megfelelő szintre fejleszteni ezeket a kulcsfontosságú kompetenciákat, gondolok itt elsősorban a jó kommunikációs képességre. Ennek okán, személyes véleményem az, hogy mindenképp előnyre és egyben magabiztosságra tesz szert az a „friss diplomás” joghallgató, aki egyetemi tanulmányai alatt már kipróbálta magát olyan szituációs helyzetekben, ahol az érvelési, a problémamegoldó-, illetve vitarendezési készégeit tudta kamatoztatni. Számukra és azok számára, akik még nem szereztek jártasságot hasonló helyzetekben a megfelelő szakmai környezet és az ott megszerzett munkatapasztalat lehetnek azok a komponensek, amelyek leginkább hozzásegíthetnek a szükséges kommunikációs készségek elsajátításához és elmélyítéséhez.
Ezen kívül mindenképp érdemes szót ejteni az idegennyelvi kompetenciák fontosságáról, melyek napjainkban egy pályakezdő jogász számára szintén elengedhetetlenek. Jóllehet, általánosan elvárt legalább egy idegen nyelv ismerete, azonban mindenképp szerencsésebb több lábon állni, azaz minél több idegen nyelvet beszélni, ezek közül egyet legalább anyanyelvi szinten. Ezen a ponton érdemes említést tenni a jogi szaknyelvben szerzett jártasságról, mely önmagában a nyelvi hozzáértést, ekképp a potenciális álláskeresőt is egy másokkal szemben sokkal kedvezőbb, magasabb dimenzióba emeli.
A nyelvismereten túl szeretnék kitérni a digitális kompetenciákkal rendelkezők iránti, egyre nagyobb volumenű kereslet jelentőségéről. Ez a jelenlegi pandémiás helyzetben halmozottan igaz, hiszen bármikor fennállhat az a rizikó, hogy a megszokott irodai munka home-office köntösbe kényszerül. A számítógépes ismeretek iránti igény megalapozottságát támasztja alá az a tény is, hogy az elektronikus rendszerek használata a jogi szakmán belül ma már nem pusztán lehetőség, tekintve, hogy azok a jogászi teendők ellátásának szerves részét képezik. Az e körben szerzett jártasság nélkül aligha képzelhető el hatékony munkavégzés, hiszen vegyük akár a különböző jogtárakhoz való hozzáférést, az ügyfélkapus- és cégkapus ügyintézést, sőt a bíróságokkal való kapcsolattartás is egyértelműen igényt támaszt a digitális készségek iránt.
A fentebb említettek mellett kiemelném a külföldi ösztöndíjprogramban való részvételt, valamint az egyetemi évek alatt gyakornokként szerzett munkatapasztalatot, melyek szintén azon faktorok közé sorolandók, amelyek képesek pozitív irányba billenteni azt a bizonyos kiválasztási mérleget.
Ezen említett kompetenciákon túl még számos tényező befolyásolhatja a pályakezdő jogászok elhelyezkedésének sikerét. Véleményem szerint végső soron a megfelelő mértékű elhivatottság az, amellyel egy kezdőnek mindenképp rendelkeznie kell a karrierpályán való elinduláskor. Ugyanis nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jogászi szakma nem csupán munka, hanem sokkal inkább hivatás. Ennek színvonalas gyakorlásához szükséges műveltség pedig a jogi egyetem elvégzését követő kitartó és hosszadalmas tanulással szerezhető meg. Aki már a kezdetekkor nélkülözi a megfelelő motivációt, szorgalmat és alázatot az a későbbiekben sem fogja jól érezni magát abban, amibe az idejét és energiáját fektette.
