Jogászból digitális nomád: a Zsolya sztori

Morber Janka

A digitális tartalmak megfelelő közlése, az online felületeken történő kommunikáció életünk kiemelt részévé vált, és a mostani világjárvány egyre inkább felerősíti ennek a szerepét rövid, illetve hosszú távon egyaránt. 

Dr. Szabó Orsolya, a Zsolya Communication alapítója jogász karrierjét részben hátrahagyva – egy közel egyéves utazás hatására – kezdett el stratégiai tanácsadással, közösségi média felületek menedzselésével és szövegírással foglalkozni. 

Mivel foglalkoztál Zsolya Communication alapítása előtt?

2014-ig jogászként dolgoztam, ügyvédként kezdtem a versenyszférában, az előző válság hatásként főleg cégek reorganizációjával foglalkoztam, majd egy állami vállalatnál kiemelt ügyfelek kommunikációját kezeltem, illetve dolgoztam miniszter mellett tanácsadóként is. 2014-ben viszont gondoltam egy nagyot és egyetlen hátizsákkal nekivágtam egy hosszú utazásnak, meg sem álltam Ausztráliáig, illetve Új-Zélandig. Az utazás előtt a biztonság kedvéért még itthon elvégeztem egy cukrász tanfolyamot arra az esetre, ha a jogi diplomámmal nem tudnék munkát vállalni külföldön. Szerencsére ezt nagyon jól tettem, mert így végigsütöttem egész Ausztráliát, hiszen magyar jogászra kint nem volt szükség.

Mit tanultál az alatt az egy év alatt?

Az utazás során rengeteg digitális nomáddal (helyfüggetlen munkaforma, ahol nem a munkavégzés helye és módja, hanem sokkal inkább az eredmény a lényeges – szerk.) találkoztam. Azzal kellett szembesülnöm, hogy az élet ezen területén ott már sokkal előrébb járnak, nincs akta tologatás, határidők be nem tartása miatti kellemetlen beszélgetések, hanem egy laptop és internet segítségével nagyobb vállalkozások is simán elirányíthatók. Ezért amikor hazajöttem elmentem üzleti tanácsadónak egy Big Fourhoz, public sector specialistnek, vagyis az állami szektorból érkező megrendelések projektmenedzselése és az ehhez kapcsolódó üzleti tanácsadás volt a feladatom, majd innen mentem el szülni.

A kisfiad születése után egyértelmű volt számodra, hogy csak digitális nomádként szeretnél dolgozni? 

Elég hamar kiderült, hogy az embereket érdeklik az általam megosztott tartalmak. Jogászként a szövegírás mindig is közel állt hozzám, így a gyermekem születése után szövegírással és a social media managementtel foglalkoztam, de mindig fontos volt számomra a tanulás, így beiratkoztam egy MBA képzésre, ahol tavaly diplomáztam változás- és válságmenedzsment szakirányon. Visszatekintve elég kemény volt ez az időszak, hiszen igaz, hogy bennem van/volt a tanulás, a fejlődés iránti vágy, de kisgyermek mellett tanulni, az egyik legnagyobb feladat. Az MBA képesítés megszerzésével kristályosodott ki a Zsolya Communication 3 lába, vagyis a stratégiai tanácsadás, a közösségi média felületek menedzselése és szövegírás, ez utóbbi számomra jogászként és grafománként a legkedvesebb terület.

Hogyan alakult ki a körülötted lévő csapat, mikor lettek „kollégáid”?

Anno egy egyszemélyes vállalkozásként indítottam el a céget, de 2018-ban megnyertem egy háromhetes panamai, costa ricai utat, mint digitális nomád anyuka, így kellett valaki arra az időszakra, amikor én távol vagyok, aki itthon is jelen van, ha az ügyfelek igénylik. Dolgoztam kintről is az utazás során, de az időeltolódás miatt nem volt elég hatékony a munkavégzés. Most már 10-en vagyunk, ennyien dolgozunk együtt. Ez egy szabadúszó hálózat, mindenki freelancer, 4 különböző országból. Van olyan kollégám, akivel 2 éve dolgozom együtt, de még nem találkoztunk.

Milyen felületeken vagytok jelen?

A Facebook alakult velünk, ahogy fejlődött a brand, de a Zsolya név hozzám kötődik, az ügyfeleknek is megnyugtató, ha én, mint Dr. Szabó Orsolya is jelen vagyok. Pontosan ezért az induló kisvállalkozásoknak is javasolni szoktam, hogy legyen egy arc, akihez kapcsolni tudják az emberek a márkát. A LinkedInen a freelancer hub nevében megy a kommunikáció, viszont „az Insta, az a személyes játszóterem”, ott nem jellemző a szakmai tartalom. Ennek az az oka, hogy mi tanácsadók vagyunk, vagyis van olyan nap – ahogy például ez a mai is -, hogy 6 órán keresztül ülök a gép előtt és egy monitorhoz beszélek, amit úgy gondolom, hogy nehéz vizuálisan jól kommunikálni, ezt „hamar elfáradó tartalomnak” tartom, valamint az ügyfeleink egy része nem is járul hozzá, hogy „beszéljünk” róluk.

Milyen cégekből áll az ügyfélkörötök?

Az 1-2 személyes kisvállalkozástól elkezdve, egészen a multicégekig mindenféle méretű cég megtalálható az ügyfeleink között. 

Saját magadat hogyan fejleszted?

Törekszem arra, hogy minden hónapban legalább egy magyar vagy külföldi online kurzust elvégezzek, szakmai könyveket, oldalakat olvasok többségében angolul, kampánymanagementet például olyan személytől tanultam, aki a Facebooknál dolgozott, de ha kell, egyetemre iratkozom be.

Kisgyermekes anyukaként hogyan tudod a munkát és a gyereknevelést összehangolni?

Őszintén? Nehezen, de ha a gyermek elér egy adott életkort merni kell segítséget kérni. Én személy szerint nem szégyellem jó bébiszitter segítségét igénybe venni – nagyszülőkre mi sajnos nem támaszkodhatunk – ha tudom, hogy addig olyan szolgáltatást tudok értékesíteni, ami a többszörösét hozza vissza. Mindemellett a férjem is nagyon segítőkész.

Szerinted milyen előnyökkel jár, hogy eredendően jogászként végeztél?

A jogász lét szerintem egy komplex dolog, speciális rálátást, gondolkodásmódot ad, amelyet az üzleti tárgyalások, szerződéskötések alkalmával tudok hasznosítani, illetve vannak olyan ügyfelek, iparágak, ahol presztízskérdés és igenis számít, hogy a „Dr.” ott van a nevem előtt. Az biztos, hogy bármihez is fogjak életem során, lélekben én mindig jogász maradok.

 Az interjút Morber Janka készítette
Fotó: Vida Ákos

Ez is érdekelhet