Interjú Dr. Bittó Renátával

Morber Janka

Jogász, protokoll szakértő, oktató, tréner. 

Egymástól kissé távol álló szakmák, de Dr. Bittó Renáta életében mégis mindegyik helyet kapott. E négy szakma saját életében betöltött szerepéről és a Magyar Protokollosok Országos Egyesületéről is szó esett az interjú során. 

A gyermekkori álmodat nem biztos, hogy sikerült valóra váltani, hiszen “varázsló” szerettél volna lenni. Ha ez az álom nem is valósult meg, de jogászként, protokoll szakértőként, oktatóként és trénerként is dolgozol, melyik vagy igazán?

Ha az elsajátítható foglalkozások között a „varázsló” szakma objektíve nem tud, illetve tudott szerepelni, még is azt mondom, hogy én minden egyes nap varázslatot élek meg, amikor is valamelyik szerepkörömben tevékenykedem. Vallom, hogy mindegyik munkámban csak úgy tudok igazán kiteljesedni, ha a másik szakma nyújtotta ismeretanyagot, szemléletmódot felhasználom, beépítem. 

Látszólag nagyon is eltérő személyiséget, attitűdöt, beállítottságot igényel például a „jog”, a „protokoll”-hoz képest, meglátásom szerint pedig csak egy vékony határvonal van a kettő között, hiszen mindkettő emberekkel, no meg normákkal, azaz magatartási és viselkedési szabályokkal foglalkozik.

Ha az oktatói és tréneri mivoltommal kapcsolatban kellene párhuzamot vonni, ott mindkettőben megjelenik a tanulás-tanítás motívuma, ha pedig a négy szakmát kellene egy közös nevezőre hozni, akkor egyértelműen a másokkal való együttműködést, összhangot emelném ki, utalva az emberi tényező fontosságára, akármelyik tevékenységről is legyen szó.

Melyik terület leginkább meghatározó most az életedben?

Szerencsésnek mondhatom magam abból a szempontból, hogy minden munkanapom nagyon változatosan telik. Vannak olyan napok, hogy egyszerre vagyok előadó és mondjuk – rádiós megkeresés kapcsán – „szakértő”, de az sem ritka, hogy délelőtt tréner, késő délutántól pedig oktatóként kell helyt állnom. Ha a mai napomat nézzük, akkor délelőtt például vizsgaelnöki szerepkört töltöttem be, de délután már „jogi témakört fogunk szakérteni” a jelenlegi adótanácsadói csoportommal.

Mindez azt jelenti, hogy nem a klasszikus „hivatali munkarendhez” köthető az időbeosztásom, hiszen oktatási „vonalon” nappali és levelező felsőoktatásban, valamint felnőttképzésben is tevékenykedem egyszerre több képzőnél is, így amikor egy „normál” embernek befejeződik a munkája, nekem a második „műszak”, még csak akkor kezdődik, és persze van úgy, hogy ez alól a hétvége sem kivétel. Szenvedélyem a munkám, imádom a pörgést, nyüzsgést és legfőképpen azt, ha valamilyen értéket tudok adni a hozzám fordulóknak, legyen szó bármelyik területről.

A Magyar Protokollosok Országos Egyesületének tagjaként, egykori külső és belső PR kapcsolatokért felelős alelnökeként számos hazai rendezvényen vettél már részt. Bemutatnád röviden az egyesület tevékenységét, célját?

A Magyar Protokollosok Országos Egyesülete relatív hosszú múltra tekint vissza, hiszen 1993-ban alakult és már abban az időben is a Közép-Európai országok közüli egyedülálló kezdeményezésnek bizonyult. 2012-től közhasznú szervezetként működik, mára a klub jellegből kilépve, de a baráti légkört megtartva törekszik a protokoll szakma széleskörű el- és megismertetésére.

Fenti célkitűzések jegyében kerül sor – többek között – a havi szintű egyesületi napok megrendezésére.  2020 februárjában egy egész napos szakmai konferenciát szervezett az egyesület ahol olyan előadók mellett adhattam elő én is, mint például Kende-Hofherr Krisztina – a TMC Management tulajdonosa -, Ambrus Jenő – korábbi miniszterelnöki protokollfőnök -, illetve Fábián László – a MOB sportigazgatója, olimpiai bajnok öttusázó -. Mindez nagy kihívás, öröm és természetesen megtiszteltetés volt számomra.

A szakmai programokon túl tehát a cél, hogy a közös érdeklődési körű személyek egymást támogatva, tapasztalataikat megosztva ezt a hivatást életben tartsák, valamint, hogy a szakma iránt érdeklődök igényét, külsős személyek számára szervezett programok keretében megvalósítsák, illetve üzleti és hivatali szektor által felkért oktatás, képzés során kielégítsék. 

Hogyan lehet részt venni az egyesület eseményein, illetve van e lehetőség a csatlakozásra?

A XXI. század vívmányainak köszönhetően az egyesület a social média platformján is megtalálható, illetve – megújulás alatt lévő – honlapján folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a következő időszak eseményeit. A havi rendszerességű egyesületi napok többsége nyitott a nagyközönség számára is, hiszen szeretnénk, ha minél több ember tudna a munkánkról. Természetesen nagy örömmel várjuk a hozzánk – egyesületi tagi formában – csatlakozni vágyókat is, ami – jogilag – szándéknyilatkozat kitöltésével veszi kezdetét. Mint minden egyesületnél, így itt is van pártoló tagsági és rendes tagi státusz, sőt hallgatói is, attól függően, hogy a csatlakozni vágyónak milyen korábbi „előélete” van a protokoll szakmához történő közvetlen vagy közvetett kapcsolódást illetően. 

Kanyarodjunk vissza kicsit személyesebb témákhoz. Vannak, voltak olyan személyek, akik meghatározták a szakmai életutadat? Ha igen, kik ők?

A jogi szakma választása teljes egészében saját indíttatású volt és egy kicsit a „majd én megmutatom” énemet tükrözi. Mivel közel és távol nem volt a közelemben jogász, de még csak ehhez a szakmához köthető rokon, ismerős sem, így visszagondolva tényleg „meredek”, hogy miért éppen a jogi egyetem lett a befutó. 

A magyar és történelem tárgyak ugyan mindig is a szívem csücskei voltak, viszont amit már kisgyermekként elhatároztam az az, hogy a tanári pályát biztos nem választom (mivel édesanyám vérbeli tanár és én ebben az egyben nem akartam őt követni), így valahogy kizárásos alapon maradt a jog felvételi. 

Az egyetem elvégzését követően nagyvállalatoknál kezdtem el dolgozni, és ott a közvetlen vezetőim számomra mindig is példaértékű elveket képviseltek. 

Protokollos területen az egyesületünk alapítóját, örökös tiszteletbeli tagját Dr. Vámos Lászlónét tekintem egy olyan mintának, akit szintén emberileg és szakmailag is nagyra becsülök és szeretek, megtiszteltetés számomra a barátsága.

A sors érdekes játékmester, hiszen ami ellen „harcoltam” tinédzserként (lásd. „tanítás”) az lett az egyik szenvedélyem, és ennél egyértelműen az anyukám a mintám emberi, szakmai téren egyaránt.

Nem lennék oktató és tréner sem most, ha egykori protokoll és tréner tanáraim akkori tanulmányaim során nem látták volna meg bennem a fantáziát, ezért köszönettel tartozom nekik. 

Mit jelentenek számodra az alábbi szavak: jogász, egyetemi oktató, protokollos? Kérlek, hogy egy mondattal válaszolj!

Jogász: a jogban járatos szellemi(ségi) segítő.

Egyetemi oktató: a hallgatóval együtt tanuló és tanító személy. 

Protokollos: a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás olajozott működését elősegítő – elengedhetetlen – háttérember.

Mi a hitvallásod?

Hiszem, hogy „kezünkben a jövőnk iránytűje és egyedül csak Rajtunk múlik, hova jutunk el vele”, míg szakma-filozófiaként azt vallom, hogy: „minden lehetséges”.

Az interjút Morber Janka készítette
Fotók: Dr. Bittó Renáta

Ez is érdekelhet