jogaszcafe.hu
  • Portré
  • Életmód
  • Vélemény
  • Rólunk
jogaszcafe.hu
  • Portré
  • Életmód
  • Vélemény
  • Rólunk

Az ügyvédi hivatás múltja és jelene

Pataki Enikő november 8, 2020
Pataki Enikő november 8, 2020

Az ügyvédi hivatás múltja és jelene – A városhoz kötött, főváros-orientált és e hivatást a jogászi professziók közül a „legférfiasabb”-ként citáló megjegyzések valóban hiteles pillanatfelvételt tárnak-e elénk az ügyvédség jelenlegi helyzetéről?

A magyar jogászság helyzetét nagy számú hazai kutatás keretében vizsgálták már. Ezek jellemzően a jogászképzés történetét, a jogászság arculatát és összetételét, valamint a klasszikus jogászi hivatások helyzetét állították elemzésük középpontjába. Az 1973-ban végzett jogászkutatás volt az eddigi legátfogóbb vizsgálat, hiszen az összes jogászi professziót felölelő szisztematikus kutatásra azóta sem került sor. A következő kiemelkedő, mindazonáltal reprezentatívnak nem nevezhető elemzést 1998-ban folytatták, melyben kifejezetten, illetve célirányosan az ügyvédi hivatásrendet tették vizsgálat tárgyává. A különböző történeti korszakokban megfigyelhető a jogásztársadalom belső, szakmai összetételének lényeges változása, mely többek között az ügyvédség létszámbeli változásaiban realizálódik. Az e körben feltárt eredmények és következtetések ihlették azt az elgondolást, hogy a magyar jogásztársadalmon belül az ügyvédség főbb demográfiai jellemzőinek számszerűsített bemutatására tegyek kísérletet, mindezt egy közel egy évszázadot felölelő történeti kontextusban. 

A jogászság szakmai összetételére vonatkozó mutatók rávilágítanak arra, hogy a jogvégzettek száma a szocializmus alatti lassú növekedés után a kilencvenes években dinamikus emelkedésnek indult. Ez a folyamat a kétezres években lelassult és az egyes jogászi professziók közül az ügyészek és az ügyvédek számbeli növekedése dominált. Ez a görbe az ügyvédség helyzetét oly módon érintette, hogy 1930-ban több, mint 6.000 ügyvéd praktizált az országban, a szocializmus időszakában ennek mindössze az egy harmada, majd ez a száma a kilencvenes években bekövetkezett ugrásszerű növekedést követően 12.000 fő körül látszott  stabilizálódni. Ez a folyamat vezetett el odáig, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara a jelenlegi létszámadatok alapján és a pillanatnyilag szünetelő, inaktívak tagokkal együtt 12.965 taggal büszkélkedhet.

A létszámbeli gyarapodás mellett a jogászság térbeli eloszlását és mobilitását sajátosan jellemzi, hogy elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódnak, a legtöbb jogvégzett pedig a fővárosban helyezkedik el. Ez az arány az ügyvédség tekintetében is helytálló, hiszen az ügyvédi munka jellegzetesen városi foglalkozás, ebből következően az ügyvédek csaknem 95%-a városokban él. Nem csupán arról van szó, hogy ezek a jogi tevékenységek „városi” jellegűek, hanem sokkal inkább arról, hogy tényleges egyenlőtlenségek alakultak ki. A térbeli mobilitás tekintetében a legnagyobb vonzó ereje kétségkívül Budapestnek és a megyeszékhelyeknek van, amely kiválóan tükrözi az ügyvédi tevékenység „városi” jellegét. Budapest vonzása a többi nagyvároshoz képest is kiemelkedik, és ez a hatás a kétezres években is megfigyelhető. Ezt a tényt támasztja alá, hogy amíg például az 1998-ban végzett kutatás, a fővárosban praktizáló ügyvédek arányát 40%-ban határozza meg, addig 2008-ban a bejegyzett ügyvédek 52%-a, 2014-ben 55%-a dolgozott a fővárosban. Jelenleg pedig az ügyvédek közel 60 %-a praktizál a fővárosban, ez pedig önmagában is egyértelműen igazolja a hivatás erőteljes orientációját a főváros irányába. 

Saját ábra, mely készült a Magyar Ügyvédi Kamara összesített létszámadatai alapján

A nagyvárosi, benne budapesti ügyvédi koncentráció mellett, az egyes régiók közötti különbségekre már sokkal nehezebb magyarázatot találni, hiszen azok nem hozhatók összefüggésbe sem az egyes régiók lélekszámával, sem azok fejlettségével. 

A fővárosban elhelyezkedett ügyvédség túlnyomó többsége saját vállalkozásában egyéni ügyvédként, legfeljebb egyszemélyes irodaként tevékenykedik, ugyanakkor nem újkeletű tendencia az alkalmazott ügyvédek létszámának emelkedése, akik közül hozzávetőlegesen a 70% dolgozik a fővárosban. Mindazonáltal az őket alkalmazó többszemélyes ügyvédi irodák száma továbbra is elenyésző, hiszen az az országos ügyvédi létszámnak a 10%-át sem érik el. 

Saját ábra, mely készült a Magyar Ügyvédi Kamara összesített létszámadatai alapján

A fővárosi centralizáció az ügyvédjelöltek esetében is igen markáns méreteket ölt, hiszen a jelöltek több, mint 70%-a Budapesten indult el az ügyvéddé válás szakmai karrierútján.

Saját ábra, mely készült a Magyar Ügyvédi Kamara összesített létszámadatai alapján

A nemek arányának megoszlását vizsgálva szembetűnő a női jogászok számának folyamatos emelkedése. Ez az állandó változó egy olyan jelenségként kísérte végig az elmúlt évtizedeket, mely folyományaként a nők többséget szereztek a jogásztársadalomban, illetve az egyes jogászi hivatásokban is. A nők arányának dinamikus növekedése igazolja, hogy míg 1960-ban mindössze 960 nő volt, 1970-ben már 2.809, mely létszám az összes jogász 11 %-át jelentették. Mielőtt azonban áttekintenénk a jogászok nemek szerinti megoszlását az ügyvédi jogi pályán,  érdemes említést tenni arról a megállapításról, melyre a Szegedi Tudományegyetem Szociológiai Tanszékén 2015-ben végzett nagy összefoglaló vizsgálat is rávilágít: „a nők aránya a jogi szakmák „hierarchiájában” fordított a szakmák, hivatások státuszával, azaz, ha magasabb egy jogi hivatás státusza és presztízse, alacsonyabb a nők aránya.” 

Ez az ügyvédek esetében is tetten érhető jelenség, hiszen – például, ha a hetvenes évek elejét jellemző 11%-os értéket tekintjük kiindulási alapnak – közöttük is magasabb lett a nők aránya. Míg a gyakorló ügyvédek körében 44 %, addig az ügyvédjelölteknél ez a szám 60 % fölött mozog. 1998-ban még csak 39 % volt a nők arány a jelöltek között. A jelöltek körében mutatkozó „női többség” tulajdonképpen a jogászképzésben kialakult arányokat tükrözi, amelyből úgy gondolom nem megalapozatlanul következtethetünk arra, hogy a női létszám javára billenő jelölti-mérleg a majdani hivatásban is hamarosan megmutatkozik. 

Az alábbi ábrákon az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek területi kamarai eloszlása látható.

___

___

Forrásjegyzék

  1. ANGELUSZ Róbert: A jogászság társadalmi helyzete és szakmai életútja, Budapest: Oktatási Minisztérium, 1977
  2. UTASI Ágnes (szerk.): Az ügyvédek hivatásrendje, Budapest: Új Mandátum, 1999
  3. FÓNAI Mihály: A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor és nem szerint – In: JAKAB András, GAJDUSCHEK György (szerk.): A magyarjogrendszer állapota, Budapest, MTA TK JTI, 2016
  4. A Magyar Ügyvédi Kamara éves létszámadatai alapján
1
FacebookEmail
Pataki Enikő

2020-ban summa cum laude minősítéssel szereztem jogi diplomát a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A 2019/20-as tanév őszi szemeszterét Norvégiában, a Bergeni Egyetem jogi karán töltöttem, az Erasmus+ programnak köszönhetően. Egyetemi éveim befejezését követően költöztem Budapestre és itt kezdtem el ügyvédjelöltként tevékenykedni. A szakdolgozat keretében végzett és a Norvégiában folytatott kutatómunkám eredményei egyaránt motiváltak arra, hogy 2020-ban jelentkezzem a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam– és Jogtudományi Doktori Iskola Tudományos Doktori (PhD) képzésének levelező tagozatára. A munkahelyi teendők és a PhD képzés tükrében, bevallom kevés szabadidővel rendelkezem, de ezt az időt igyekszem a lehető legtartalmasabban kitölteni, azokkal akik közel állnak a szívemhez. Tekintve, hogy valósággal rajongok a gasztronómiáért, számomra az igazi levezetés egy-egy nehezebb nap után az, ha a konyhában kísérletezhetek valami különleges fogáson.

Ez is érdekelhet

Jogi egyetemek a nagyvilágban: Stanford University

Ügyvéd a konyhámban Berényi Andrással könyvpromó

Jogi egyetemek a nagyvilágban – Harvard University

Interjú: Ibolya Tibor, Fővárosi Főügyész

Jogi egyetemek a nagyvilágban – Yale University

Másképp látom a világot – Muskovszy András

Miért éppen Norvégia? – Szokatlan úticél a fjordok...

A Konyhafőnök vs. tárgyalóterem: Berényi Andrást kérdeztük

Ragány Zoltán szegedi ügyvéd, egyetemi mesteroktató “A Konyhafőnök”...

Női Közéleti Vezetőképző – nemcsak jogászoknak

Editor’s Pick

  • Interjú: Ibolya Tibor, Fővárosi Főügyész

    november 20, 2020
  • A Konyhafőnök vs. tárgyalóterem: Berényi Andrást kérdeztük

    szeptember 20, 2020
  • Jogász karrier helyett Yogasecrets

    március 8, 2020
  • A Veganeeta sztori

    február 17, 2020
  • Videó: Interjú Gellérthegyi Istvánnal

    január 16, 2020
  • Interjú Vaskuti Andrással

    december 20, 2019

Social Networks

Facebook Instagram Linkedin Youtube Email

Partnereink:

biocom
galiszter
gdl
berenyi&tarsai
Vizikert
bohn
ftc
  • Impresszum
  • Adatvédelmi tájékoztató

© Copyright jogaszcafe.hu | by antlify

Ismerd meg az adatvédelmi tájékoztatónkat arról, hogy hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a minőségi felhasználói élmény érdekében.

jogaszcafe.hu
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.

Funkcionális sütik

Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.

A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.

A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Adatvédelmi tájékoztató

Adatvédelmi tájékoztatónk itt található.